A Budapesti Olimpiai Központ Körcsarnokában tartotta január 14-én a
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az önkéntes tűzoltó
egyesületek első országos találkozóját. Az eseményen részt vettek a
katasztrófavédelmi igazgatóságok igazgatói és igazgató-helyettesei,
tűzoltósági főfelügyelői, valamennyi kirendeltség-vezető és a
tűzoltóparancsnokok.

A több mint ezerfős rendezvény résztvevőit Bérczi László tű
dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő köszöntötte, majd
elöljáróban arra emlékeztetett, hogy a hivatásos tűzoltóságok január
elsejével a katasztrófavédelem rendszerébe integrálódtak, és ezt
rengeteg egyeztetés, másfélszáz jogszabály átdolgozása előzte meg. A
főfelügyelő a mostani országos értekezlet céljáról szólva elmondta,
Azon az önkéntes egyesületeket foglalkoztató kérdéseket igyekeznek a
katasztrófavédelem vezetői megválaszolni.
 A rendezvény nyitóelőadását Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM
OKF főigazgatója tartotta, aki ezt a találkozót egy új időszak
kezdetének nevezte, amely a szándékok szerint perspektívákat vázol
fel az önkéntes szervezetek számára. Ez azért nagyon fontos –
szögezte le a főigazgató, mert az önkéntes egyesületek rendkívüli
értéket képviselnek a tűzvédelem rendszerében, azok tagjai ugyanis
szabadidejükben igyekeznek a bajbajutottak segítségére lenni. A
katasztrófavédelem vezetésének eltökélt szándéka, folytatta beszédét
Bakondi György, megtalálni annak a módját, hogyan lehet az önkéntes
egyesületek súlyát, társadalmi elismertségét növelni, miként lehet a
hivatásosokkal való partnerséget erősíteni. Ehhez, mint mondta, ki
kell alakítani azokat a kereteket, amelyek a következő száz évre
biztosítják ezen egyesületek tevékenységének hátterét. Ehhez a
tábornok szerint meg kell szólítani a fiatalokat, össze kell
hangolni a hivatásosok és az önkéntesek tevékenységét, de ugyanezt
kell tenniük az egyes önkéntes szervezeteknek egymás között is.
Ennek fontosságára a főigazgató megtörtént példákon keresztül hívta
fel a jelenlévők figyelmét, majd arra emlékeztetett, hogy az
önkéntesek sokszor előbb vannak azoknak az információknak a
birtokában, amelyek akár a baj megelőzéséhez szükséges lépések
megtételéhez lehetnek elegendőek. Ahhoz azonban, hogy ezek az
információk a megfelelő időben a megfelelő helyre eljussanak,
szemléletváltásra van szükség, többek között az öngondoskodást
illetően is – figyelmeztetett a főigazgató, hozzátéve: az ország
szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír, hogy az önkéntesek jól
szervezetten tevékenykedjenek.
Ezt követően a tábornok a katasztrófavédelemben 2010 óta zajló
változásokat ismertette az országos értekezlet résztvevőivel.
Beszélt azokról a jogszabályi változtatásokról, amelyek a megtörtént
esetek, így a borsodi árvíz, a vörösiszap-katasztrófa, a West Balkán
tragédia tanulságainak felhasználásával történtek meg. A törvények
és szabályzók kidolgozásakor a megelőzésre helyeződött a hangsúly,
éppen ezért az önkéntesekkel való együttműködésben is meg kell
találni azokat a hatósági feladatokban meglévő kapcsolódási
pontokat, amelyekkel ezek a szervezetek is támogathatják a
prevenciót – jelentette ki a főigazgató. Követendő példának nevezte
a polgárőrök tevékenységét, akik sok településen más önkéntesekkel
egy csapatban dolgoznak saját településük biztonsága érdekében. A
főigazgató ezután arról szólt, hogy számos megyében működik már
önkéntes mentőszervezet, amelyek speciális felkészültségükkel és
eszközeikkel tesznek helyi közösségükért, éppen ezért különösen
fontos a velük való szoros együttműködés. Mint mondta, hasonló
kapcsolatra törekszik a katasztrófavédelem az önkéntes karitatív
szervezetekkel, illetve az önkéntes tartalékos katonai
szervezetekkel is.
 Bakondi György beszéde következő részében a változások okairól
tájékoztatta az összegyűlteket. Mint mondta, az előző években a
közösségi érdekek háttérbe szorultak az egyéni érdekekhez képest, és
ezzel egy időben az öngondoskodás is gyengült, mindez a köztestületi
tűzoltóságoknál is éreztette hatását, lemorzsolódott azok önkéntes
háttere. Erőtlenné vált a megelőzést szolgáló hatósági fellépés is,
jogköröket veszített a katasztrófavédelem, létszámát és pénzügyi
lehetőségeit tekintve is meggyengült. Így fordulhatott elő, hogy nem
volt rálátása a panelprogramra éppúgy, mint az országon áthaladó
veszélyes szállítmányok jó részére sem. Az elmúlt hónapok munkája
azt célozta – mondta el a tábornok, hogy sok más mellett új alapokra
helyeződjék a vízgazdálkodás, a szórakozóhelyek működtetése, vagy
éppen a kritikus infrastruktúrák védelme. Meg kellett teremteni a
hivatásos szervezet egységes irányítási rendszerét, emellett az
eszközellátottságában és felkészültségében is heterogén szervezetet
homogénné kell tenni. Változtatni kellett a védelemigazgatás és a
polgári védelem rendszerén is. Ennek szellemében készült a január
elsejével hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény, amelyet a
főigazgató rendszerváltás értékűnek nevezett. Annak értelmében a
katasztrófavédelem, hatáskörét és illetékességi területét tekintve
az ország egészét lefedi, de nagyon fontosnak nevezte a tábornok,
hogy minél több önkéntes kapcsolódjon be ebbe a munkába. A
közösségért tenni akaró emberek speciális tudásának megszerzését,
felkészítését támogatni fogja a szervezet, ezért tavasztól egységes
képzési rendszerbe integrálva oktatják majd őket, és igazolványt is
kaphatnak. Az évi 120 millió forintos működési támogatás mellett
védőfelszerelésekkel, eszközökkel látják majd el őket a hivatásos
tűzoltóságok segítségével – tette hozzá Bakondi György. A cél az,
mondta a tábornok, hogy valamennyi településen jelen legyünk
 
A főigazgató által megfogalmazott célok megvalósításának konkrét
lépéseit az egyes szakterületi vezetők vázolták fel. Elsőként Bérczi
László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő beszélt
arról, milyen módon és milyen eszközökkel kívánja a szervezet
elérni, hogy egy jól képzett, eszközökkel jól ellátott beavatkozói
állomány dolgozzon a tűzvédelem területén. Ő is hangsúlyozta, hogy
az önkéntes egyesületek tagjai helyismeretükkel mekkora segítséget
jelenthetnek a helyszínre érkező hivatásos tűzoltóknak. A
főfelügyelő ezután leszögezte, hogy hazánk mentő tűzvédelmének
biztosítása alapvetően a hivatásos tűzoltóságok feladata, azonban az
állam bizonyos katasztrófa-, illetve tűzvédelmi feladatokat civil
szervezetek bevonásával kíván ellátni. Ilyenek például a speciális
mentőszervezetek és a tűzoltó egyesületek. A hivatásos tűzoltóságok
– áprilistól 105 hivatásos tűzoltó-parancsokság és 65
katasztrófavédelmi kirendeltség működik majd, és mellettük három év
alatt 64 katasztrófavédelmi őrs is segíti a tűzvédelmet – működési
területükön folyamatosan biztosítják a települések tűzvédelmét, ám
helyenként a vonulási idő aránytalanul magas, ennek csökkentéséhez,
a fehér foltok lefedettségének javításához a jelenlegi gazdasági
körülmények között elengedhetetlen az önkéntes mozgalom
közreműködése. Az önkéntes tűzoltóknak nincs tűzoltás-, műszaki
mentés vezetési jogosultságuk, szögezte le a főfelügyelő, tehát erő-
eszközeik a műveletirányító tervben nem tervezhetők, de ha jól
működnek, jelentős segítséget jelentenek a lakosság biztonsága
érdekében végzett munkában. Tavaly a tűzoltóságok 69 ezer 830
vonulást hajtottak végre, ebből a regisztrált 298Önkéntes Tűzoltó
Egyesülettöbb mint 2800-szor avatkozott be. Bérczi László végezetül
arról beszélt, hogy Magyarország katasztrófavédelmi feladatainak
ellátásában továbbra is fontos szerepe van az önkéntes
szervezeteknek, köztük a tűzoltó egyesületeknek is. A tűzoltási és
műszaki mentési tevékenységet alapszabályukban vállaló ÖTE-k a
működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal kötnek
együttműködési megállapodást, szakmai tevékenységüket a hivatásos
tűzoltóságok és a katasztrófavédelmi kirendeltségek ellenőrzik.
Az önkéntes tűzoltó egyesületeknek a polgári védelmi kötelezettség
alapján megalakuló szervezetekkel való együttműködéséről Dr. Tóth
Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő
beszélt. Elöljáróban kijelentette, hogy a magyar
katasztrófavédelemnek szüksége van az önkéntesekre, de mint mondta,
ugyanez fordítva is igaz. Magyarország biztonsága három pilléren
nyugszik, az állam és a katasztrófavédelem szervezete mellett az
állampolgároknak is feladatai vannak, éppen ezért szorosan együtt
kell működni. „Szabadidőnket időnként fel kell áldoznunk, a
szeretteinket soha ne kelljen! – mondta a főfelügyelő. Ezt követően
a védelmi rendszer különböző időszakokban – megelőzés, beavatkozás,
helyreállítás – való működését vázolta, majd a kockázatok
kezeléséről és a települések új kockázati besorolásáról tájékoztatta
a tanácskozás résztvevőit. A főfelügyelő részletesen ismertette a
veszélyelhárítási tervezés különböző szinteken történő lépéseit és
feladatait, illetve a veszély- és katasztrófahelyzetben irányadó
jogszabályok legfontosabb elemeit vette sorra. Az önkéntes és
köteles polgári védelmi szervezetek, illetve a katasztrófavédelmi
gyakorlatok szerepének fontosságáról is szólt a tábornok, külön
kitérve a minősített mentőszervezetek tevékenységére.
 
A felszólalók sorában következő Kossa György tű. ezredes, országos
iparbiztonsági főfelügyelő elsőként a világban, illetve hazánkban
bekövetkezett legjelentősebb ipari katasztrófákat idézte fel,
hozzátéve: Magyarországon évente átlagosan 40-60, a veszélyesáru-
szállítással kapcsolatos, valamint 20-30 veszélyes üzem területén
bekövetkező esemény fordul elő. A főfelügyelő ezután az utóbbi idők
legnagyobb hatású eseményéről, a 2010-es vörösiszap-katasztrófáról
és annak következményeiről beszélt. Mint mondta, az ekkor szerzett
tapasztalatok nagyban hozzájárultak a katasztrófavédelem
rendszerének korszerűsítéséhez, az iparbiztonsági főfelügyelőség
megalakításához, a hatáskörök bővítéséhez és a szakterület területi
szinten történő megerősítéséhez. Az ezredes úgy vélte, hogy az
önkéntes egyesületek e területen is fontos feladatokat láthatnak el,
többek között a lakosság tájékoztatásában, a hivatásos tűzoltók
munkájának segítésében, vagy éppen az egyes szaktevékenységekben
való közreműködéssel. Éppen ezért Kossa György célszerűnek nevezte a
különböző gyakorlatokba való bevonásukat.
 
Dr. Demény Ádám tű. alezredes, a Gazdasági Ellátó Központ igazgatója
az önkéntes tűzoltó egyesületek gazdálkodásával, valamint az egyes
műszaki feladatokkal összefüggő aktualitásokról beszélt. Az
egyesületek pályázati és támogatási rendszerében bekövetkező
változásokról elmondta, az elmúlt esztendőben a támogatás a BM
fejezeti kezelésű előirányzatok között, önálló soron szerepelt, 120
millió forinttal. A főigazgatóság és a Magyar Tűzoltószövetség közös
pályázata alapján történt a forrás elosztása, a támogatási döntést a
BM OKF főigazgatója hagyta jóvá, és a folyamat végén 315 egyesület
kapott pénzt. Pályázni működési, fenntartási kiadásokra, oktatásra,
képzésre, technikai fejlesztésre, tűzoltó gépjármű vásárlására,
felújítására, illetve szertár építésére, felújítására lehetett. A
tavalyi támogatási pénzzel január 20-ig kell az egyesületeknek
elszámolniuk. Az idei esztendőben változás, hogy a költségvetésben
már nem önálló előirányzati soron szerepel, hanem az „Önkéntes
tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek támogatása” jogcímből áll
rendelkezésre 120 millió forint. Nem lesz normatív támogatási
elosztás, viszont szigorodik a köztartozások előzetes ellenőrzése. A
pályázat értékelésénél egyebek mellett számításba veszik, hogy az
egyesület mekkora területet fed le, ott hányan laknak, hány
vonulásuk volt az elmúlt években, mennyi idő alatt érnek oda az
illetékes hivatásos, vagy önkormányzati tűzoltók, fehér foltnak
minősül-e a terület, ahol dolgoznak, van-e együttműködési
megállapodásuk, de a döntéshozók figyelembe veszik a területileg
illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság és az MTSZ megyei
tagszervezetének véleményét is. A GEK igazgatója a tűzoltó
egyesületek technikai fejlesztéséről elmondta, hogy a január
elsejétől hatályos szabályozás szerint nem lehet átadni az
egyesületeknek azokat a technikai eszközöket, amelyek a
katasztrófavédelmi szervezet átalakítása során feleslegessé váltak,
de még használhatóak. A megoldást, mint mondta, a tűzvédelmi törvény
módosítása jelenthetné. Az alezredes beszélt a megkülönböztető
jelzés igénylésének menetéről is. Ilyen berendezés felszereléséhez
akkor nem kell hatósági engedély, ha az adott gépjármű a hivatásos
katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóságok közvetlen
helyszíni beavatkozásra rendszeresített járműve. Az előadásban szó
esett a fizetős útszakaszokról is: nem kell úthasználati díjat
fizetni a megkülönböztető jelzés használatára jogosult gépjárművek
esetében, illetve akkor, ha a kárelhárításban résztvevő járművek
olyan konvojban haladnak, amelyet megkülönböztetett jelzéssel
ellátott gépjármű vezet fel. Ügyelni kell arra, hogy az eddigi,
ingyenes autópálya-használatot nyújtó egyéb jogosultságok január
elsejétől megszűntek.
 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényről, annak
céljáról és a hatályba lépéssel együtt járó változásokról Dr. Gyurka
Tímea tű. őrnagy, az Igazgatási Főosztály helyettes vezetője tartott
előadást. Mint mondta, az új szabályozással a jogalkotó sok más
mellett azt kívánta elérni, hogy az egyesülési jogot szélesebb
körben lehessen gyakorolni, egységes szerkezetbe kerüljenek a
könyvvezetési és beszámolási szabályok, illetve hogy a közhasznú
tényleg közhasznú legyen. A törvény a civil szervezetek támogatására
Civil Információs Centrumokat hoz lére, számukra a költségvetési
forrásokat a Nemzeti Együttműködési Alap biztosítja majd, ide kerül
a megszűnt szervezetek vagyona is.
 
A szakmai előadásokat követően Dr. Bende Péter ny. tű. vezérőrnagy,
a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke szólt a rendezvényen
jelenlévőkhöz. Mint mondta, ennek az eseménynek is az együttműködés
a kulcsszava, ugyanúgy, ahogyan a káreseteknél is erre van szükség,
hiszen egy rendszer akkor lesz hatékony, ha a benne résztvevők
szervezetten dolgoznak. Az elnök ezután arra az elemzésre hívta fel
a figyelmet, amely szerint Ausztria erős önkéntes tűzoltó mozgalma
miatt tart ott, ahol, az ugyanis olyan társadalmi erő, amelynek
gazdasági hatásai vannak.
 Az országos értekezletet Bakondi György azzal zárta, hogy az
országos mellett a megyei és helyi szintű együttműködést is
erősíteni kell, ehhez is hiteles, mi több stratégiai partnernek
tekinti a Magyar Tűzoltó Szövetséget. Mint mondta, együtt könnyebben
elérhető, hogy az egyének közösségért érzett felelősségének fogalma
valós tartalommal telítődjön.

Forrás: www.katasztrofavedelem.hu

| Tovább lehetőségek...